Légifotók a kastélyról:
www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=240

A Wikipédiából, a szabad lexikonból

Az Apari-nak nevezett birtokot a hozzátartozó falvakkal és pusztákkal 1722-ben veszi meg a lotharingiai hercegséghez tartozó Claudius Florimundus Mercy (Savoyai Jenő lovassági tábornoka, majd a visszafoglalt Bánság kormányzója) a Sinzendorf családtól 15.000 Ft-ért. Ennek az öt faluból és harminc pusztából álló birtoknak a központjává teszi Hőgyészt és így a terület, mint Hőgyészi Uradalom kezdi meg fejlődését. Az uradalom szépen gyarapodott, közel negyven év alatt több mint 20.000 holddal bővült a termőföld irtások és egyéb talajjavító munkálatok révén (ebben az időszakban, Tolna megyében csak az Eszterházy család dombóvári birtoka volt nagyobb). A Mercy kastélyt megelőzően állt egy kisebb földszintes kastély a településen, melyet az akkori írásokban gyakran, mint várat, várkastélyt említenek. Ennek az lehet az oka, hogy az épület cölöpökön állt és sáncokkal volt körülvéve. Ezt az állítást ugyan több más okirat cáfolja, többek között az a leírás is, mely az 1773. évi felmérésben már mint emeletes kastélyt említi. Ebben az évben vették át a birtokot az Apponyiak. A kastély tényleges korának megállapításában Bél Mátyás műve lehet segítségünkre, melyben így ír: "Hőgyész a Mercy grófnak új és elegáns kastélyáról nevezetes". Ez a kézirat 1730-ban íródott, még Claudius Fl. Mercy halála előtt. Ezen adatok ismeretében a történészek Mercy gróf halála, azaz 1734 előttinek tekintik a nagykastélyt. A kastélyt fogadott fia Anton építette tovább, aki ott is halt meg és a csicsói kápolnában helyezték örök nyugalomra.
A kastélyt III. Mercy 1772-ben királyi engedéllyel eladta Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna megye főispánjának választottak A birtokot fia, György örökli és 1784-től jelentősen átalakítja. Apponyi Antalt a kor egyik legműveltebb földesurának tartották. Barátságban állt Haydnnel, Mozarttal, ismeretség kötötte Beethovenhez és megfordult nála – igaz csak egy éjszakát töltött a kastélyban – Liszt Ferenc is. Később testvére, Apponyi Károly lett a kastély ura, aki csak ritkán tartózkodott a kastélyban. Az ő fia Géza viszont életének jelentős részét a kastélyban töltötte feleségével gróf Széchenyi Paulával. Az épületet 1890-ben restauráltatta és 1928-ban bekövetkezett halálakor a kastély mauzóleumába temették el, ahol a mai napig nyugszik felesége oldalán. Az utolsó Apponyi – Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak.
Az eladást követően üdülő, majd irattár volt. A II. világháború idején lengyel menekültek szállása lett. Később katonai kórház és 1954-ig görög gyerekek otthona volt. 1954-től nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A 80-as évektől különböző felújításokat végeznek rajta és szerényebb elhelyezés mellett olcsó szállodaként is üzemel. A barokk stílusú kastélyt két évvel ezelőtt vásárolta meg a megyei önkormányzattól Piros László budapesti vállalkozó, aki remek építész-kertész csapatot összeállítva valósította meg a csodát és 2001. év végén megnyitotta a négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszállót. A közel négyezer négyzetméteres kastélyszálló a falu közepén található. A négyszárnyú, zárt belső udvarral rendelkező impozáns épület főút felőli homlokzatát az Apponyi család címere díszíti. A főútról befordulva csodás parkba érünk, melynek eredeti állapotát neves szakemberek igyekeznek helyreállítani. Az épületbe lépve a főbejárat mellett tábla hirdeti, hogy ebben a fantasztikus fejlődésben a Széchenyi Terv is jelentősen segítette a bátor vállalkozót. Járjuk hát végig az épületet. A földszinten kávézó és elegáns étterem, tanácsterem és vendégszobák kaptak helyet. A kastély felszentelt kápolnája esküvők megrendezésére kínál kiváló lehetőséget. A kápolna előterében elhelyezett márványtábla Liszt Ferenc látogatásának állít emléket. A folyosók padlóját kelheimi kőlapokkal borították, mely a boltozattal igazi ódon hangulatot teremt. A recepciós pulttól két vörös mészkőoszlop között díszes lépcsőn juthatunk az emeletre. A lépcsőfordulót az Apponyi család négy tagjáról készült festmény fotomásolatai teszik fenségessé (eredetik múzeumban láthatók).
Az emeleten további vendégszobák és négy nagyterem található, melyeket a családhoz közelálló zeneművészek iránti tiszteletből Liszt-nek, Haydn-nek, Mozart-nak és Beethoven-nek neveztek el. Mind a négy terem eltérő stílusban került berendezésre. A szobák méltó bútorzatát lengyel asztalosok készítették. Minden szoba külön fürdőszobával rendelkezik, melyeket a szoba alapterületéből választottak le oly módon, hogy a szoba közel hat méteres mennyezetéig nem ér fel, így nem bontották meg az eredeti boltozatokat. A padlást még az átépítés idején tekinthettük meg. Lenyűgöző volt érinteni egy igazi barokk tetőszerkezetet. A helyreállítás során kicserélték az elöregedett gerendákat, melyek mérete néhány helyen a 80 centiméteres átmérőt és a tíz – tizenkét méter hosszúságot is elérte. A pincében került kialakításra az eredeti téglákkal burkolt hangulatos borozó és a vendégek ellátását kiszolgáló konyha is. De a kastély igazi gyöngyszeme még hátra van. Ez pedig nem más, mint egy három medencét (ebből kettőt a helyi termálvíz lát el), négy szaunát, egy gőzkabint és kondicionálótermet magában foglaló wellness központ. Lehetőség nyílik itt a legkülönfélébb terápiákra és szépségápolásra is. Az ország második gyógy-kastélyszállója mind kívülről, mind belülről az igazi főúri vendéglátás "mekkája" lesz a pihenni, kikapcsolódni, felfrissülni, gyógyulni vágyó utazók körében.
Ehhez járul még a szállodától közel két kilométernyire található lovarda – folyamatos fejlesztés alatt – ahol lovaglásra, kocsikázásra és persze télen szánkocsizásra nyílik lehetőség. További tervekben szerepel itt egy étterem, szálláshelyek, kovács- és fazekasműhely valamint teniszpályák létesítése is.

www.kastely.lap.hu

www.kastelyepiteszet.lap.hu

www.kastelykert.lap.hu

www.kastelykonyv.lap.hu

© Civertan Stúdió Budapest (Társblog: www.civertan.blogter.hu)