Fővárosunk legszebb arcát -épületeit- mutatjuk be a Szép Magyarország 2011. évi második lapszámában. Olyan építményeket, melyeknek nemcsak a látványa, de a történet is meseszép. Ismerjék meg őket és rajtuk keresztül Budapest történetét.


Ha a kupolák az elefánt hátát, akkor a torony az ormányát jelképezheti
(Fotó: Budapesti Állatkert, Bagosi Zoltán)

Tavasztól megtekinthető a felújított kastélyépület

Az edelényi kastély iránti érdeklődés a felújítás kezdete óta érezhetően növekszik, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága ezért úgy döntött, hogy bár még folynak a helyreállítási munkák, 2012 tavaszától részleges nyitva tartással látogathatóvá teszi az épületegyüttest. Ennek keretében szakszerű vezetéssel megtekinthetők lesznek a reprezentatív emeleti traktusok, melyek termeiben a falképek restaurálása már elkészült, a kápolna és a saroktornyok, valamint a belső kert és a kastélyt körülölelő Bódva-holtág megújult parkja. Az áprilistól tervezett megnyitással a látogatók bepillanthatnak a még zajló munkálatok műhelytitkaiba is.


A felújítás légifelvételei 

Volt időszak, amikor Sárvár a magyar művelődés virágoskertje, Közép-Kelet-Európa egyik legjelentősebb kulturális központja volt. Ez az időszak egybeesik azzal a százharmincöt évvel, amikor a várkastély a Nádasdy család székhelye volt. Négy generáció követte egymást, négy nagyszerű ember: Tamás, annak fia, Ferenc (II), annak fia, Pál és az ő fia, Ferenc (III). Különlegesen tehetséges, nagy tudású, nyelveket beszélő, világot látott emberek voltak, és ahol már kevés volt a tudás, ott melléjük szegődött a szerencse. Egyformán illik mindannyiukra Nádasdy Tamás lékai sírfelirata: "... a legnagyobb jellem, a páratlan hős, sok nyelvben jártas, békében és háborúban tündöklő...".

Hallott már a tisztelt olvasó herceg Egérváry Elemérről? A négylábú szürke nemes a mai Gödöllői Királyi Kastély lakója volt – mikor máskor, mint Ferenc József császár és király uralkodása alatt-, aki ráadásul grafomán. Ezért naplót, sőt újságot is írt. Naplójából megismerkedhetünk az akkor még Grassalkovich-kastélyként Erzsébet királynénak otthont adó impozáns épület mindennapjaival, az uralkodócsalád és persze a kastély más lakóinak, így macskáknak, egereknek és rókáknak kalandjaival.

A Gödöllői Királyi Kastély kiadásában megjelent napló szórakoztató olvasmány, amelyből szülők és gyerekek ismerhetik meg annak a korszaknak a mindennapjait, amikor a gödöllői kastély fontos szerepet játszott az ország ügyeiben, illetve megismerkedhetnek a kastély épületével, parkjával, a királyi család, és különösen Sissy királyné szokásaival, tárgyaival. Megtudhatjuk azt, hogy hogyan zajlottak a rókavadászatok, de megismerkedhetünk a híres gödöllői mintájú porcelánnal is.

A hatalmas park elején álló, barokk eredetű, klasszicista kastély Ybl Miklós által kapta mai, romantikus stílusát.


Légifelvételek >>

Régi szépségében pompázik a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély: befejeződött az épületegyüttes középső szárnyának európai uniós támogatással történt felújítása, ezzel együtt a kastély 12 éve tartó rekonstrukciója.


Légifelvételek >>
 

Európai uniós támogatással, az önrésszel együtt összesen 2,2 milliárd forintos beruházással újul meg a tervek szerint 2012 nyarára az edelényi kastély és a környező, mintegy 5,1 hektáros park. A fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében, az Észak-magyarországi Operatív Program kiemelt projektjeként valósul meg.

A kastély XV-XVI. századi, gótikus eredetű. Erre az emelet egyik szobájának falfestése is enged következtetni. Mai formáját a XVII-XIX. században nyerte el a hengeres saroktornyos, zárt udvaros udvarház.


Melczer-kastély, légifelvételek >>>

Pusztaradvány falu közepén, egy ősfákkal borított domboldalon áll a historizáló stílusú, neoklasszicista formaelemeket tartalmazó Pallavicini-kastély a festői Cserehátban. A téglalap alaprajzú kastély a domborzat következtében főhomlokzatán emeletes, míg hátsó oldalán földszintes magasságú. Főhomlokzata közepén timpanonos rizalit emelkedik ki, felső részében a Pallavicini család címerével, míg jobb oldali oldalhomlokzata egy kisméretű bővítménnyel egészül ki. Hátsó homlokzatát is a középen kilépő timpanonos rizalit határozza meg. A nyílásokon vakolt ablakkeretezést, míg a sarkokon kváderezést láthatunk.


Ferenc Tamás grafikája

Ráday Pál 1722 és 1730 között épített kúriát Pécelen, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom. Fiuk, Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővíttette az épületet 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.


Ferenc Tamás grafikája

Fali látványtérképek:

Kifejezetten fali dekorációként hajtatlanul is készítettünk térképeket, így a Magyarországi kastélyok térképet is. Ha szeretne rácsodálkozni minden nap a történelmünkre, szívesen díszítené otthonát, megrendelésében jelezze nekünk, hogy a hajtatlan változatot szeretné.

A magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe követi a Magyarországi várak látványtérkép hagyományait, melyben Ferenc Tamás művészi grafikái mutatnak be egy-egy műemléket.

A barokk kastély építészeti szempontból is érdekes. Kiemelt jelentőségét azonban az adja, hogy itt élt a "legnagyobb magyarként" tisztelt Széchenyi István. A kastély ma emlékmúzeum.


Ferenc Tamás grafikája

1867-ben mikor a gödöllői Grassalkovich-kastély I. Ferenc József tulajdonába került, (A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József (1867-1916), majd IV. Károly (1916-1918), illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn.) a vasútállomáson a királyi család fogadására külön épületet emeltek, ez volt a mai építmény elődje.


>>> Légifelvételek

A kastély helyén először vadászház épült. Az 1770-es években emeletet húztak a házra, s a romantikus stílusjegyeket viselő épületet klasszicista stílusúra változtatták. A kastély ma szálloda.


Ferenc Tamás grafikája